Sziasztok.!
először is bocsánat....
Tudom, már rég nem hoztam új részt... és valószínüleg nem is fogok egy jó darabig.
Nem érzem úgy, hogy kellőképpen tudnám folytatni a történetet, elrontani pedig nem akarom azzal, hogy vontatott részeket írok... Nem is beszélve arról, hogy valószínüleg ti se olvasnátok úgy.
szóval egy ideig nem lesz új rész, ezer bocsánat://
2013. február 22., péntek
2013. február 9., szombat
Tizennegyedik rész.
Reményt adott az, amit Harry mondott.
Ha Zayn tényleg azt akarja, hogy Harry vigyázzon rám, csak szeret még...Legalábbis remélem.
2 héttel később.....
Ezt nem hiszem el...Zayn 2 hete nem keresett...De nemhogy engem nem, még a többieket se. 2 hét óta nem tudunk róla semmit. Aggódok érte. Még egy paparazzi-fotó se készült sehol....Tweitteren se tweetelt semmit....
Lementem a nappaliba Harry-hez, aki a híradót nézte. Lehuppantam a kanapéra, s hozzá bújtam. Persze nem úgy...imádom őt, de csak úgy, mint a bátyámat, és Hál' Istennek, már ő is csak hugiként tekint rám. Azt hiszem...
-....Perrie Edwards-al kapták lencsevégre csókolózás közben a(z) One Direction rosszfiúját, Zayn Malik-ot, aki nem mellékesen apuka is!- mondta a híradós nő.
Beraktak egy képet is, amin tényleg Perrie és Zayn volt.
Lefagytam.
Csak ültem, és bámultam szó nélkül a képernyőt. Harry átölelt, de látszott rajta is, hogy sokkolva van.
Mikor eljutott a tudatomig, zokogni kezdtem.
- Ez...ez nem lehet igaz...Zayn... Zayn nem tenne ilyet. -suttogta Harry, míg én csak bőgtem.
- Pedig igaz. Ott volt a kép, a bizonyíték.
- De....Zayn szeretett téged. Azt mondta, hogy csak egy kis időre van szüksége. 1 hét és visszajön érted. Erre 2 hete se híre, se hamva, és most meg ez....
- Harry...miért csinálta ezt velem? Élvezi, hogy fájdalmaz okoz?!- borultam Harry ölébe.
Nem tudott semmi vigasztalót se mondani....Csak szorosan magához ölelt.
Az este hátralevő részét Harry karjai közt töltöttem, zokogva.
Tiszta édes volt..hozott nekem teát, a kedvemben járt ahogy csak tudott.
De már ő se tudja megváltoztatni a dolgokat és visszahozni hozzám Zayn-t.
Felmentem aludni...
A "szobámba"... Még mindig nem volt benne semmi személyes tárgy. Az összes fotó Zayn-nél maradt. Bár gondolom ő kidobta mindet.
Lefeküdtem hideg ágyamba és csak bámultam a plafont...
Ez alatt a két hét alatt is egyedül éreztem magam, de ma...eddig reménykedtem, hogy Zayn visszajön értem...De most már nincs miért reménykednem. Zayn elhagyott, összejött azzal a....várjunk csak? Miért is szidom én Perrie-t? Biztos jobb nálam...Nem véletlenül ment vissza hozzá Zayn... Gondolom szebb nálam, kedvesebb, aranyosabb, vékonyabb.... Ráadásul ő nem hordja a legjobb barátja gyerekét a szíve alatt.
Attól még, hogy velem nem volt valami kedves, lehet, hogy Zayn-t imádja. És ezek szerint Zayn is őt.
Zokogni kezdtem...megint.
- Megan, jól vagy? -nyitott be hozzám Harry.- Bocs, hülye kérdés. -válaszolt, s leült mellém az ágyra.
Szorosan magamhoz öleltem.
- Ne sírj, kérlek. -mondta Harry, s a szemei megteltek könnyel. Hiába, én csak még jobban bőgtem.
- Nem tudom, hogy megkérdezzem e...de ha már belekezdtem...szóval...nem akarsz velem aludni? Mondhatsz nemet is, meg minden. Csak azért kérdeztem, mert olyan rossz így látni és...
- Aludnál egy bőgőmasinával? -szakítottam félbe Harry-t. Letöröltem arcomról a könnycseppeket s egy mosolyt erőltettem arcomra.
- Még szép! Na, gyere. - kapott fel karjaiba s átvitt a szobájába. Lefektetett az ágyra, betakart, majd mellém feküdt.
- Miért sírtál? -kérdezte miközben mélyen a szemembe nézett.
- Perrie-n gondolkoztam... Annyira utáltam, pedig nem is volt rá okom. Jó, ő is szekált, de én kezdtem. És eszembe jutott, hogy vajon miben jobb ő nálam, hogy Zayn visszament hozzá?
- Nem jobb nálad. Amúgy..nem tudom miért utáltad. Annyira nem rossz fej, sőt... De te ezerszer aranyosabb vagy nála, hidd el. -mosolygott rám édesen.
Erőltettem egy mosolyt én is, majd lehunytam a szemem és próbáltam elaludni...
Másnap találkoztam Eleanor-al. Annyira édes az a lány. Megvigasztalt, már amennyire tudott...Elmentünk vásárolgatni, de ott is sírva fakadtam. Ameddig ő a XS-es ruhákat nézte, én a kismama osztályon nézelődtem...
Hazaérve felmentem twitter-re, de kár volt...
@zaynmalik with my baby xx
Ha Zayn tényleg azt akarja, hogy Harry vigyázzon rám, csak szeret még...Legalábbis remélem.
2 héttel később.....
Ezt nem hiszem el...Zayn 2 hete nem keresett...De nemhogy engem nem, még a többieket se. 2 hét óta nem tudunk róla semmit. Aggódok érte. Még egy paparazzi-fotó se készült sehol....Tweitteren se tweetelt semmit....
Lementem a nappaliba Harry-hez, aki a híradót nézte. Lehuppantam a kanapéra, s hozzá bújtam. Persze nem úgy...imádom őt, de csak úgy, mint a bátyámat, és Hál' Istennek, már ő is csak hugiként tekint rám. Azt hiszem...
-....Perrie Edwards-al kapták lencsevégre csókolózás közben a(z) One Direction rosszfiúját, Zayn Malik-ot, aki nem mellékesen apuka is!- mondta a híradós nő.
Beraktak egy képet is, amin tényleg Perrie és Zayn volt.
Lefagytam.
Csak ültem, és bámultam szó nélkül a képernyőt. Harry átölelt, de látszott rajta is, hogy sokkolva van.
Mikor eljutott a tudatomig, zokogni kezdtem.
- Ez...ez nem lehet igaz...Zayn... Zayn nem tenne ilyet. -suttogta Harry, míg én csak bőgtem.
- Pedig igaz. Ott volt a kép, a bizonyíték.
- De....Zayn szeretett téged. Azt mondta, hogy csak egy kis időre van szüksége. 1 hét és visszajön érted. Erre 2 hete se híre, se hamva, és most meg ez....
- Harry...miért csinálta ezt velem? Élvezi, hogy fájdalmaz okoz?!- borultam Harry ölébe.
Nem tudott semmi vigasztalót se mondani....Csak szorosan magához ölelt.
Az este hátralevő részét Harry karjai közt töltöttem, zokogva.
Tiszta édes volt..hozott nekem teát, a kedvemben járt ahogy csak tudott.
De már ő se tudja megváltoztatni a dolgokat és visszahozni hozzám Zayn-t.
Felmentem aludni...
A "szobámba"... Még mindig nem volt benne semmi személyes tárgy. Az összes fotó Zayn-nél maradt. Bár gondolom ő kidobta mindet.
Lefeküdtem hideg ágyamba és csak bámultam a plafont...
Ez alatt a két hét alatt is egyedül éreztem magam, de ma...eddig reménykedtem, hogy Zayn visszajön értem...De most már nincs miért reménykednem. Zayn elhagyott, összejött azzal a....várjunk csak? Miért is szidom én Perrie-t? Biztos jobb nálam...Nem véletlenül ment vissza hozzá Zayn... Gondolom szebb nálam, kedvesebb, aranyosabb, vékonyabb.... Ráadásul ő nem hordja a legjobb barátja gyerekét a szíve alatt.
Attól még, hogy velem nem volt valami kedves, lehet, hogy Zayn-t imádja. És ezek szerint Zayn is őt.
Zokogni kezdtem...megint.
- Megan, jól vagy? -nyitott be hozzám Harry.- Bocs, hülye kérdés. -válaszolt, s leült mellém az ágyra.
Szorosan magamhoz öleltem.
- Ne sírj, kérlek. -mondta Harry, s a szemei megteltek könnyel. Hiába, én csak még jobban bőgtem.
- Nem tudom, hogy megkérdezzem e...de ha már belekezdtem...szóval...nem akarsz velem aludni? Mondhatsz nemet is, meg minden. Csak azért kérdeztem, mert olyan rossz így látni és...
- Aludnál egy bőgőmasinával? -szakítottam félbe Harry-t. Letöröltem arcomról a könnycseppeket s egy mosolyt erőltettem arcomra.
- Még szép! Na, gyere. - kapott fel karjaiba s átvitt a szobájába. Lefektetett az ágyra, betakart, majd mellém feküdt.
- Miért sírtál? -kérdezte miközben mélyen a szemembe nézett.
- Perrie-n gondolkoztam... Annyira utáltam, pedig nem is volt rá okom. Jó, ő is szekált, de én kezdtem. És eszembe jutott, hogy vajon miben jobb ő nálam, hogy Zayn visszament hozzá?
- Nem jobb nálad. Amúgy..nem tudom miért utáltad. Annyira nem rossz fej, sőt... De te ezerszer aranyosabb vagy nála, hidd el. -mosolygott rám édesen.
Erőltettem egy mosolyt én is, majd lehunytam a szemem és próbáltam elaludni...
Másnap találkoztam Eleanor-al. Annyira édes az a lány. Megvigasztalt, már amennyire tudott...Elmentünk vásárolgatni, de ott is sírva fakadtam. Ameddig ő a XS-es ruhákat nézte, én a kismama osztályon nézelődtem...
Hazaérve felmentem twitter-re, de kár volt...
@zaynmalik with my baby xx
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)