Első rész.

Megőrülök! Miért kell nekem itt lennem, miért?!
Nem születhettem volna normális családba, ahol az apám nem egy nyálgép-banda menedzsere?!
Itt ülök és várok, hogy végre valahára végezzenek a nyávogással. Minden egyes koncertre el kell menjek. Hogy miért? Mert apám azt mondta. Nincs kire hagyjon a nyári szünetbe, így hát jönnöm kellet vele Amerikába. Tudom, hogy ezért több millió tinilány ölne, de én nem tartozom a kis tinipicsák közé...
- Vizet!-jöttek le végre a színpadról.
Megforgattam a szemeimet, majd odamentem hozzájuk.
- Na drágaságaim. Ma apám rám bízott titeket. Szóval 11-re azaz fél óra múlva a hotelbe kell érnünk. Szedjétek össze a szarjaitokat és indulunk!-adtam ki az utasítást.
És hatásos is volt, mentek a dolgukra. Imádtam, hogy azt csinálják amit mondok.
- Niall, fejezd be az evést, és gyere már!-kiabáltam rá szegénykémre, amitől félrenyelt.
Zayn szokásosan a tükör előtt bámulta magát...
- Emberek, lennétek szívesek sietni?!-sürgettem őket.
- Nyugi van, hugi.-kacsintott Harry. Igen, sajnos hugi-nak hívnak mind az öten.
- Kuss, fürtike.-kacsintottam én is, amire mindenkiből kitört a röhögés.
- Ne bánts az én fürtikémet!-ugrott diadalmasan Harry elé Louis. Nem szóltam semmit, csak a szemeimet forgattam. Hogy lehetnek ennyire idióták?! De még nem is az a vicces kategória...hanem a szánalmas.
- Na jó...fogjatok egy taxit és érjetek a hotelbe időben. Vagy bánom is én hogyan, de legyetek ott mert apám engem fog kinyírni, okés? Én mentem.- s ezzel kiléptem a hátsó ajtón. Meglepő volt, hogy egy fan se állt sikítozva az utcán... Pár lépést mentem, mire hallottam hogy valaki utánam jött.
- Liam?! Hát te?-néztem csodálkozva a fiúra.
- Azért ennyire ne utálj.
- Nem azért mondtam, hogy baj. Csak furcsa hogy nem maradtál az idiótákkal. Amúgy meg még téged utállak a legkevésbé.-nevettem
- Jajj, ne csináld már! Tudjuk, hogy a lelked mélyén szeretsz minket, és az is biztos hogy legalább 1 számunk rajta van a telódon.
- Pfff...tévedtek drágaságaim. A zenétek egyenesen borzasztó. De mindegy, úgyis tudod a véleményemet. Nem akarok mégjobban a lelkedbe gázolni.
- Nem gázolsz a lelkembe, mert tudom, hogy egyszer ígyis-úgyis megszeretsz minket. -mondta Liam magabiztosan.
- Chhhh...ezt még meglátjuk.-kacsintottam.
Időközben felértünk a hotelbe, és mire mi odagyalodoltunk a többiek is odaértek.
- Paul, ma este bulizni megyünk.-közölte Harry
- Rendben, de 2 dolgot mondanom kell. Mehettek, csak Mike fog rátok vigyázni, nekem ma dolgom van. És Megan-t is vigyétek magatokkal, mert nem akarom magára hagyni a csöppségemet.-mondta apám.
Szokása volt csöppségemel meg egyéb ilyesmi nevekkel illetni, ami persze gáz volt rendesen, főleg a fiúk előtt.
- Apa...18 vagyok...leszek...1 hónap múlva...nem hiszem, hogy felgyújtanám a lakást éjszaka.-mondtam lekezelően.
- Paul, én maradok Megan-el. Úgysincs kedvem bulizni. -mondta Liam.
Kedves volt Liam-től. Legalább nem rohadok egyedül. Apám beleegyezett, úgyhogy el is ment hamar a fiúk pedig hozzáláttak a szokásos buli előtti pipere-hadművelethez.
- Legközelebb jössz velünk bulizni te is! Nem fogod megúszni. -kacsintott Harry
- Majd meglátjuk Fürtike.-nevettem
Fél 12 körül elmentek végre a többiek mi meg bedőltünk Liam-el az ágyba. Mármint nem úgy...külön. Brrr, nem is lennék képes Liam-el semmire...Rá tényleg úgy tekintek mintha a bátyám lenne. De csak rá... a többiekről meg no comment..

Másnap hajnali 4kor keveredtek haza a fiúk. 8kor már ébresztő volt, mert 10kor indulunk New York-ba. Egy előnye van annak, hogy itt vagyok, mégpedig a városnézés.
Amit ezek a reptéren le tudnak művelni...ott ökörködnek, parodizálják az embereket...Mint az ovisok, komolyan.
- Akkor ma is megyünk bulizni srácok?-kérdezte nagy vigyorral Harry
- Még szép! Tegnap azok a csajok...huhh!-nevetett Zayn s arcára rosszfiús mosoly húzódott.
- De neked van barátnőd, nem?-kérdeztem Zayn-től.
- Igen, van. De az nem azt jelenti, hogy vaknak kell lennem. Aki jó csaj, az jó.-kacsintott Zayn
- És ma te is jössz velünk!-mondta Harry önelégült vigyorral
- Muszáj?
- Igen!-mondta mind az 4 fiú egyszerre kivéve Zayn-t.
- Jó, oké..megígértem. -mondtam kedvtelenül.
A nap hátralevő részét zabálással, fetrengéssel majd újabb zabálással töltöttük, míg végül elérkezett az este...Hipp-hipp hurrá....

- Kész vagy már?-kérdezgették minden egyes percben.
Egy utolsó pillantást vetettem magamra s kilibbentem a srácokhoz.
5 szempár szegeződött rám, tátott szájjal.
- Hahóó, mehetünk?-nevettem el magam.
- Te Megan vagy?!-kérdezte Niall
- Haha, nagyon vicces....na, induljunk mielőtt meggondolom magam.-mondtam s lefelé vettem az irányt miközben még mindig magamon éreztem a tekintetüket.
Jó érzés volt, hogy ennyire lenyűgöztem a fiúkat. Bár, ez nem is csoda, mert általában rövidnadrág-top kombinációba szoktam lenni, mondván 'minek öltözzek ki ezeknek?'
Viszont a buli előtt váratlan meglepetés ért....

Remélem tetszik.!Próbáltam hosszabbat írni.:)
Komizzatok ha tetszik, kritikáknak is örülök.!